:
Semmi sem tart örökké, jól tudom?
Semmi sem olyan örök, mint a fájdalom,
Ami megtalál megnyugvó perceiden is
Így hát kacsintsunk még egyet egymásra,
Mielőtt farkasszemet néznénk,
Vagy beszédessé válnának nesztelen mozdulataink
Mint a suttogás, úgy suhanunk most,
Bevonjuk árnyainkat s meztelenül,
Négykézláb csúszunk el egymás vadsága előtt
S jeleinket, mik megőrzik egy szavunkat,
Egyet a legéhesebb pillantásaink közül,
Hátraszórjuk a keréknyomok közé
(52 szó a szövegben) (692 olvasás)
Fata_Morgana: (11-09-2004 @ 06:35 am)
Miért...?, ez jutott eszembe, csak halkan, és szomorúan kérdezem, saját magamtól, valaki mástól, miért nem? Azt nem tudom, te milyen emlékről írsz, honnan is tudhatnám, a vers viszont lehetőséget adott, hogy a saját érzéseimet képzeljem a sorok mögé... Szép képek.