:
Gazdagítasz, ahogy kolduskalapot
egy új és tökéletesen más megszületés,
ahogy a halott kihűlt arcát teszi széppé,
egy már örökké ottfelejtett mosoly,
melyet nincs az a féreg, ami kirághatna
az emlékek acélládájából,
gazdagítasz, mint anyát a gyermek boldogsága,
hiába az az ötven év kurva nyomorúság,
ami arcot tép, meg karokat szaggat,
gazdagítasz, minden aranyad testemhez tapad
és drágulok és fényesedem,
alkimisták! bolond hülyék……..
(63 szó a szövegben) (718 olvasás)
csingi: (11-15-2004 @ 08:09 pm)
Andrass letaglóznak a verseid, és mégis újra és újra el kell olvasnom őket. Mert olyasmiket foglalsz mesterien szóba, amik csak belülről nyomnak.... de sohasem tudnám így kimondani. Elementárisak a gondolatok, és a leírtak.
csillamocsai: (11-16-2004 @ 09:22 pm)
Lehet, hogy én vagyok értetlen, de nem tudom, hogy jönnek ide az alkimisták.A vers tetszett, de valahogy a végét nem értem.
Vigi: (11-16-2004 @ 10:53 pm)
Én pedig attól lettem "gazdagabb", hogy olvashattalak. Szeretettel: Vigi