:
Nagyapám
In memoriam: Gyarmathy János (1921.július 27., Tancs- 1990.szeptember 05., Marosvásárhely)
Mind közül, ki elment,
Kivel már aligha találkozom,
Őt veszem előre a sorban,
Őt, aki lenn a porban,
Lassan húsz éve már,
Hogy megpihent.
Hatalmas ember volt,
A szememben óriás,
A küszöbre, ha odaállt,
Figyelő csend dukált,
S komoly szavára hallgatott,
A ház.
Sok régi fényképen láttam,
Lóháton s vadászpuskával,
De a fronton egyet se lőtt – úgy mondták,
Golyója csak vadat talált,
És szép meséket költött,
Vadászmeséket.
Majd negyven évig tanított,
Faragott székelykaput, sok-sok kopjafát
Kezembe adta a vésőt, hátha én is,
Látom a fát és megismerem én is,
Az erezet s az évgyűrűk rendjét,
S a nyolcágú buzogányt.
Nem, én csak szavakat faragok,
De tudom nagy része van benne,
Hogy verssé válik minden előttem,
És ő a szentlászlói temetőben,
Szelíd lombok, s a régi templom árnyékában,
Biztos tudja ezt.
2008.10.30.
Ui:
Gyarmathy nagyapám emlékének, aki majdnem negyven évig, volt egy kis erdélyi falu, Nyárádszentlászló, tanítója. A II. világháborúban a nyugati fronton harcolt, viszont a puskáját egyszer sem sütötte el – pedig nagy vadász hírében állott. Persze ezt lehet negatívumként is értékelni, azonban én mindenképpen a humanizmus megnyilvánulását látom benne. A háború során francia hadifogságba került.
Kiváló kézügyességgel rendelkezett, csodálatos szobrokat, székelykapukat, kopjafákat faragott, minden egyes ilyen tárgyat nagy becsben őrzök, és őriz az egész család. Sírja a nyárádszentlászlói temetőben van, pár lépésre az iskolától és a tanítói lakástól, ahol majdnem negyven évet töltött el. Gyönyörű domboldalon, szelíd lombok árnyékában, egy Árpád-kori unitárius templom mellett alussza örök álmát.
(221 szó a szövegben) (712 olvasás)
varga80: (10-30-2008 @ 02:00 pm)
Emlékedben őrizd meg, s büszke lehetsz rá, remélem találkozhattál vele, már ahol élt az is gyönyörű hely!
lenaneni: (10-30-2008 @ 07:12 pm)
Most olyan melegség, finom, csendes melegség bujt a szivembe. (Hihetetlen, de mindkét évszám talál, és még sok más is. Nem csoda, ha a szalonnás rántotta emlékeket idézett fel benned.)
andrass: (10-30-2008 @ 07:55 pm)
Kedves varga80, igen szerencsére személyesen is ismerhettem, 10 éves koromban távozott. Az édesanyám pedig nagyon hasonlít rá, csodálatos emberek.
Kedves lenaneni, azt hiszem van egy bizonyos frekvencia, amin az erdélyiek egymásra találnak, ezt már többször tapasztaltam.
András
naiva: (10-31-2008 @ 08:19 pm)
Nagyon szép mege,lékezést írtál... És biztos, hogy tudja!:)
piroman: (10-31-2008 @ 08:58 am)
Szép megemlékezés, biztosan nagyon szeretted és tisztelted.