Nyitott ablaknál

Jaj, de vastag ez a paplan,
S a dallam milyen monoton,
Hozzád szorítom magamat,
Csillagfény táncol a homlokodon.

Nyitott ablaknál alszunk,
S az Isten is betekint néha,
Téged betakarlak, hogy ne fázz,
Az utcán fölsír egy sziréna.

Ebben a monoton dallamban
Alszunk és nyitva az ablak,
Aki most betekint s minket néz,
Mondom, akár itt is maradhat.

Milyen vastag a paplan, s az élet
Monoton percekből szövi az éjt,
Nincsen ma álom, mi jönne szememre,
Hát meglesem azt ki betéved azért…