:
Valahová leülni
Valahová leülni csak,
Egy járdaszéli padra csak,
S ott mondani, ó istenem,
Ragaszd össze a két kezem,
Kulcsold imára te, én nem tudom,
Ezer panaszod- mondd: hallgatom.
S mire elmondom majd este lesz,
Fölöttünk holdnak fénye lesz,
S én mondom, mondom s te hallgatod,
Mintha sosem lett volna más bajod,
Csak velem törődni, csak énvelem,
Mert jóságod így itthagyni képtelen,
Hallgatod végig, s közben szót se szólsz,
Félbe nem szakítsz, jó közel hajolsz,
Megérted minden megcsuklott hangomat,
A csöndet, mi két szó közt olykor kimaradt,
S, hogy megizzadt tenyerem törölgetem,
Hogy tagadni sokszor miért vagyok kénytelen,
Elmondok akkor már, mindent amit lehet,
Ha nem találkoznék többé már veled,
Vagy, ha nevedre, arcodra nem emlékeznék,
Tudd, hogy ember voltam, ki meg-megindult feléd.
2008/09/13
(102 szó a szövegben) (694 olvasás)
Lyza1: (09-14-2008 @ 09:42 am)
Nagyon szép, Kedves András!...Gratulálok!..:Lyza
tokio170: (09-15-2008 @ 01:48 pm)
Ha nem látnám, hogy Andráss (de miért 2 s?) a nicked azt vélhetném, egy romantikus hölgy írta, olyan módfelett szentimentális. Jónak, jó, csak férfiembertől ez szokatlan, van aki úgy jellemezné "nem annyira hiteles". :))
andrass: (09-15-2008 @ 02:36 pm)
Hogy miért andrass? Az András már foglalt volt, azt hiszem, semmilyen művészi megfontolás nem húzódik mögötte, csak éppen tartalmazza a keresztnevemet, amúgy nem szeretem igazából az "álnevesdit", no de mindegy.
Hogy szentimentális? Talán.
Azt már írták a verseim kapcsán, hogy erős, trágár, talán a szépnek is volt egy két szinonimája, a szentimentális jelzőre nem emlékszem, mindenesetre, ez a vers is én vagyok, minden színjáték nélkül.
András
Anna1955: (09-15-2008 @ 05:55 am)
Tetszik, ahogy egyre nagyobb sodrása van a versnek, és ez a sorok hosszúságában is érezhető...:))))Az elején a két "csak" nekem zavaró...:))))
AngyaliAndi: (09-15-2008 @ 07:52 am)
Gyönyörű... Puszillak!
szellzsofi: (09-15-2008 @ 07:53 am)
Szeretem. (talán mert hasonlóan önbüntizős-felismerős-boldog-boldogtalan-bocsánatos-bűnös-kitártajtómonbelátszénkikiáltok vagyok) A duplázást én keretben művelem - utobbinál szent hármasban. Isten tudhassa azt. Meg Téged. Engem meg... kösz
erda: (09-17-2008 @ 07:07 pm)
Megragadott nyílt őszinteséged, éppen ezért, számomra tökéletes ez a vers (lélekből szól, a lélek pedig nemtelen...)! :) Üdv: Éva