Balta Béla órák óta bolyongott a labirintus- szerű épületben. Kétségbeesésénél már csak a tanácstalansága volt nagyobb. Egy órája mást sem csinált, csak azokat az instrukciókat követte, amiket a találomra lerohant ügyintézők adtak neki. Pedig nem kért nagy dolgot, mindössze a kettőszázhatvanegyes szobát szerette volna megtalálni. Ám valamilyen nyomós oknál fogva, a kettőszázhatvanegyes szoba nem a kettőszázhatvanas után következett. De még csak nem is azon az emeleten volt. De még csak nem is abban az épületben.
Csupán a jó szerencséjének köszönhette, hogy megroggyant térdekkel bolyongó szánalmas mivoltát megszánta a földszinti wc-s néni, és igen választékos kifejezésekkel, ám roppant pontosan elirányította a megfelelő emeletre.
Balta tétova mozdulattal nyomta le a kilincset.

- Jó napot kívánok… nem tudom… ide kell ezzel… kaptam egy ilyen… izé… idézést.
- Jó napot. Megnézhetem? Á, igen. Vagyonosodási vizsgálat. – vette föl a szemüvegét a szobában ülő nő.
- Iiiigen…
Az előadónő- aki egyébként igen mutatós hölgy volt- szigorú tekintettel nézett Baltára, aki már egyre látványosabb izzadtságfoltot növesztett a hátán.
- Elhozta a dokumentumokat, amiket a levélben jeleztünk?
- Háááát, részben.
- Én leszek az előadója az ügynek. Nos, akkor nézzük. A tulajdoni lapon az áll, hogy az ön felerész tulajdonú ingatlanának összértéke majdnem hetvenmillió forint. A tulajdonba kerülés időpontja: 2005. Érdekes. Az adott évi jövedelem- bevallásában az szerepel, hogy a nettó jövedelme a létminimum összege.
Balta egyik lábáról a másikra állt.
- Igen kérem, sajnos rosszul megy az üzlet.
- Mi az üzlet profilja?
- Luxus autóforgalmazás.
Az előadónő tátott szájjal pislogott ügyfelére.
- Gondolom, az tényleg rosszul mehet…
- Hát kérem, szegényedünk, szegényedünk…
- Akkor mégis, mi módon került a tulajdonába az ingatlan?
- Szegény Manci néném… meghalt.- komorodott el Balta.
- Itt van esetleg az adománylevél, vagy a végrendelet?
- Hááát, az momentán nincs.
- Akkor így egy kicsit aggályos az ügy. A hölgy pontos neve és címe?

- Huffnáger Mária. Tölgyes utca 10.
Az előadónő villámgyors mozdulatokkal kereste elő a kívánt adatokat a nyílvántartásból.
- Érdekes. A társadalombiztosítási adatok alapján a hölgy csak 2006 végén hunyt el.
- De már előbb nekünk adta.
- Ajándékozási nyilatkozat?
- A kulcsokat nyomta a kezünkbe.
- Arra is kíváncsi lennék, hogy ön és a kedves felesége tavaly nyáron miből utazott a Maldív – szigetekre, ha a keresete nem haladja meg a nettó negyvenezer forintot?
- Az kérem a menyasszonytáncból jött össze. Szép nagy lakodalmunk volt.- válaszolta merengve Balta.
- A házasságkötés éve?

- 1987
- Jó sokáig tartogatták.
- Hát, sokat spóroltunk is hozzá…
- A cég telephelyének elszámolásra leadott számlái között találtunk medence- karbantartói számlát is. A cég rendelkezik medencével?
- Igen kérem. Mindent az ügyfél érdekében. Nyáron, nagy melegben a lehető legkényelmesebb tárgyalási helyszín a medence.
- Gondolom, azért van itt jó néhány Hilton- étterem számla is. A kezembe akadt az önök gázár- támogatás igénylése is. Érdekes adatokat találtam rajta. Mekkora az ön ingatlana?

- Ó, nem olyan nagy az kérem, 200 m2.
- Azért az nem kicsi. Ahhoz viszont valóban kicsi, hogy negyvenhét családtag lakja magukkal együtt.
- Kérem, mi összetartó család vagyunk. Nagy a rokonság…
- Azt hiszem, jobb ha leteszi azt a tenisz táskát, mert hosszabb ideig fog ez tartani, mint hittem.
- Mégis mennyi ideig? Tudja, még ma fallabda edzésem is lenne.
- Nem tudom, de szerintem szaladjon le a kocsijához, és dobjon a parkolóórába, nehogy gond legyen.
- Ó kérem, nem lesz gond. Rokkant igazolványom van.