Hogyha szárnyam lenne, mint a pillangónak, nem lennék én fékje semmi féle jónak, színes szirmok százát érinteném lágyan, hamvas rezdüléssel nyílnánk mindahányan.
Aztán tovább szállnék, tüskén-vetett ágyra, vadrózsa-álomból ébrednék a vágyra, sebeim feledném, öled fészkem lenne hogyha szárnyam lenne, mindez könnyen menne.
