Semmi nincs már a fejemben.
Almalé írja most helyettem.
Soha nincs már hogy gondolom,
Elvesztem fejem e szép napon.

S ha nem látnám többé hogy esket a pap,
Az oltár előtt,
Ki szívembe lőtt.
De tudnám hogy jó lesz az alma befőtt
Itatnám őt,
S varázserőt

Adnék hát neki az italból,
Repülne hozzám hivatalból.
Kötnénk hát össze a kezünket,
Fejünkben almalé keringhet,

S tudnám hogy jó lett az alma varázs,
Bájital volt,
Szerelmet olt,
S úgy élnénk többé mint akárki más,
Szép látomás,
Báj itatás.

Semmi nincs már a fejemben.
Almalé írja most helyettem.
Gyönyörű varázs, hát nem vitás,
Bájital lesz hát a megoldás.