Örömöm határtalan, karácsonyra ugyanis két levelet kaptam, az egyiket Klári hozta, eddig őrizte, de most úgy döntött hogy karácsonyra ez lesz az ajándékom. Apám írta olyan negyven évvel ezelőtt írógéppel, és fantasztikus. Tulajdonképpen nem más mint egy meghívó birkapörköltes vacsorára, amit el akarok neked is küldeni, de előtte be kell gépelnem, remélem kedves lesz neked. Klári azt mondja pontosan úgy írok mint apám, és ennek ő nagyon örül, mert ő olyan tudományos, levéltáros fajta, és biztatni szándékozik engem.
Ez tegnap történt, miután felébredtem, ami viszonylag nehezemre esett a kedd esti buli után. Klári jött akkor este, hogy menjünk el a Kétes koncertre, mert Lacika basszusgitározik. Már régen meg akartam nézni, de azt hiszem a legjobbkor sikerült odakeverednem. Azt gondoltam hogy több száz tizenötéves csitri között fogok egyedül üldögélni és a mai fiatalságról fogok mélyreható elemzéseken elmélkedni. De mint egyszer már említettem, velem midig történik valami. Éppen Lacika barátosnőjével Dettivel kortyoltam sör whiskey keverékemet mikor észrevettem kedvenc táncpartnereimet amint éppen garde-damot játszanak. Nemsokára elkezdődött a koncert, Lacika fergeteges volt, és sajnos én is, amin aztán mindenki meg is lepődött. Mit mondjak, remekül éreztem magam, vettem a lányoknak pólót, a végén pedig az asztal tetején is táncoltam, amúgy salgótarjáni módon. Tegnap aztán Kata kapta interneten, hogy apád nagyon ropta, de olyan nagyon nem bántam, csak mosolyogtam örömömben, amit nem csak apám levele tetézett, hanem Jutka ajándéka is, ami két picike zokni volt egy díszdobozban. Jutka a keresztlányom, és szeret a gyermekeimmel kártyázni, miközben én horkolok a díványon. Tegnap is így történt pontosan menetrend szerint, Ágitól ugyanis tekilát kaptam, amit fahéjjal kóstolgattunk, egészen a terítésig. Miután felébredtem, levittem őket a garázsba, ahova még vasárnap sikerült betolnom nagy nehezen a motorkerékpárt, ami mindenkinek nagyon tetszett. Nekem már most nem tetszik annyira, mert inamba szállt a bátorságom. Tudod, úgy képzeltem, hogy Katával felpattanunk, és motorozunk kedvünkre, de míg hazavittem rájöttem, hogy ez még igényel némi gyakorlást a részemről. Tavasszal meglátjuk, hátha felbátorodom, és beszámolhatok neked élményeimről. Egyelőre most ha meglátom is félelem tölt el, azt hiszem talán kondíconáló terembe kellene járnom, legalább addig míg saját magam ki tudnám tolni a garázsból. Azt végképp nem szeretném, ha a szomszédok rajtam nevetnének, úgyhogy a jó időig gyűjtöm a bátorságot ahogy tudom. Nagyon ne rémülj meg, nem volt drága, mert már tizenkét éves. Kedves Ági, így történtek napjaim, karácsony körül, remélem sikerült érzékeltetnem, hogy valami deviancia még mindig van bennem, amit ajándékaim is bizonyítanak. Egy pár picike zokni, egy ultrahang felvétel, egy rock koncert, egy tekila, és egy levél a múltból.
Tanulságos soraid mindannyian köszönjük, mi jól vagyunk, főztünk, ettünk, játszottak, aludtam. Az ünnepi étkek még tartanak, igazán minden finomra sikerült. Az idő kegyes hozzánk, alig van mínusz öt foknál hidegebb, az utak járhatóak, én pedig kezdek kijózanodni. Remélem családom kibírja velem ezeket az ünnepi napokat, megbocsátanak rosszaságaimért, és boldogan ünnepeljük meg az év utolsó napját, amikor is koccintani fogok a te egészségedre is.
Ezúton kívánok neked és szeretteidnek boldog új évet, sok írással, játssz kedvedre és hallagatóid örömére, a sok haszontalan holmi hasznos rakosgatása pedig töltse el szívedet boldogsággal. Bármik is az ajándékok, ha az adója kedves neked, maradjon így. Író társaidtól kérj elnézést a nevemben, keveset vagyok mostanában közegetekben, kétségeim is vannak írásaimat illetően, maradok azért veled, velük igaz barátságban.

Üdvözölnek keresztlányaim, Ági és Jutka, Klári is, anyukám legkisebb húga, Lacika is aki szintén rokon, az írást pedig postafordultával küldöm. Zárom soraimat apám levelének bevezetőjével:
"Feredgy, kicsint igyál, ne bocsásd véredet,
kolbász, jó bor, meleg étek hasznosb néked."

( Az 1642-re szóló lőcsei kalendáriumból. )

Ölel barátod: Csizi