Van benned valami varázslat. Vagyok a valakid,
a fehér asztalnál, mielőtt megterítünk,
ürítjük poharunkat hogy sokáig hallgathassunk,
mert mindenki illően csendben issza
borát, s szavaid.

Szeretnénk ha itt lennél, és mesélnél
az életről, vagy a múltakról
kikkel történtek a történetek,
s így tán  még színesebbek és
sikeresebbek a szebbiknél.

Zongoráztak a kávéházban olyankor,
sütemények voltak az asztalon,
ahogy bejöhetett ki alamizsnát kért,
úgy illik szólnom találkozót kérni,
tudod, ne csak akkor.