:
Vége a naptári ősznek, beállt már a tél,
mely megkérdi tőled: e nyáron mit tettél.
Fel vagy - e készűlve egy tán nehéz télre,
amely majd vigyáz rád, hitvány életedre.
Bizony, ez a kérdés nemcsak gazdákhoz szóll,
hanem minden embert feleletre hajszol,
és ha feleletet adtál már mindenre,
lelked megkérdezi: hiszel-e Istenben.
Most van a készülés jelentős hónapja:
mikor lelked készül Krisztus fogadására.
Mi, földi emberek mindenkor készülünk,
s Krisztus születését vígan ünnepeljük.
Minden Karácsonykor mi nagyot ünneplünk,
töltött káposztára korsókat ürítünk,
és vigadás közben többször kijelentjük:
nekünk a Karácsony legnagyobb ünnepünk.
Örvendnek gyermekink a sok ajándéknak,
mi meg örvendezünk a boldogságuknak.
Ne csak ez legyen a szülinap fénypontja:
emlékezzünk Isten nagy ajándékára!
Közeleg Szenteste, világ nagy ünnepe,
amikor Jézusunk emberré születe.
Elküldé az Isten Fiát a világba,
hogy a bűnös ember életét megváltsa.
Hát, érdemes lenne mindenki javára,
magába szállnia, hinni Megváltásba.
Pásztorokkal együtt Betlehembe menni,
Kisjézusnak ajándékul a szívüket adni.
Irta Mátyás Béla
Brassó.2014.Nov,23
(449 szó a szövegben) (187 olvasás)
