Vadállatok látogatása
A medvék nincsenek kilőve,
sétálnak saját kedvükre,
bejárva helyiségekbe,
belekötve egy-egy emberbe.

Nemcsak élelmet keresnek,
hanem ember közelséget,
mert eszükbe jutott éppen,
hogy táncoltak réges régen.

De akkor pórázon voltak,
s a fülükbe muzsikáltak.
Most, saját kedvükre járnak,
s mit akarnak, azt csinálnak.

Dühösek a Székelyekre,
mert igényt tartanak Erdélyre,
s medvének ott nem lesz helye,
csak a cirkusz közepébe.

Megtudták, hogy védve vannak,
ami jó nagyon sok vadnak:
a sok hízott vaddisznónak,
meg a sok csíkos malacnak.

Akik őket nagyon védik,
hálójukba, miért nem viszik?
Ne csak szájjal védjék őket:
Tartsák a cumis üveget.

Szegény város széli néni,
kertjét beveteményezi,
de míg ő abból ehetne,
jön a vaddisznó meg medve.

És, ha bántják, elkergetik,
vannak, kik nem őket védik:
Nekük fontosabbak azok,
mint a szegény Nyugdíjasok.

Sajnos, hogy vannak emberek,
kik, az emberségböl kivetkőztek,
s, ha mérlegre teszik őket,
nem érik fel a medvéket.

Ember helyett, állat védés,
nem ember, állat etetés,
de, mi dícsérjük az Istent,
mert megmenté életünket.

Mátyás Béla
Brassó.2o18.Márc.1



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=15403