Halálos szerelem
Gazdag leány, szegény fiú, mit akartok egymással?
Ne félj, megnősülsz a nyáron, de nem ezzel, majd mással.
Édesapám, nekem ez kell, bár szegény, de szorgalmas...
Ebbe fiam nem szólsz bele, jót akarok, rám hallgass...
Szomorú a gazdag legény, hiába a nagy vagyon,
Úgy őrli a gond a szívét, mint búzát a vén malom.
A leányka könnyes arca lebegett szeme előtt,
Gondolatban megcsókolta, s a szívébe belelőtt...
Sírt az apa, sírt az anya, a leányka legjobban,
Az az érte dobogó szív többé soha nem dobban...
Pista bátyám, ne zárassa még le azt a koporsót,
Csókoljak e drága arcra még egyet, egy utolsót...
|
|