:
Ha vége lesz e halvány létezésnek,
új reménnyel zöld tavasz legyen,
fecskék repüljenek fenn az égen,
s búza nőjön termőföldeken.
Ne legyen könny szeretők szívében,
bimbó hajtson minden rózsafán,
úgy menjek el, e világból, halkan,
mint ahogyan jöttem, hajdanán.
Vagy ősz legyen, száraz levél hulljon,
aranyszőnyeg a vén fák alatt,
s a Tiszát ölelje át a fűzfa,
mint amikor ott megláttalak.
A nap is csak úgy, szomorúan süssön,
siratva az elmúlt éveket,
őszi eső mossa le az útról
e távozó, fáradt lépteket.
S ha ősz sem lehet, jó lesz hát a tél is,
szívemben már úgyis régen az,
az én fecském nem jön vissza többé,
s nélküle már nem lesz több tavasz...
A kapcsolt video az élet négy évszakát képezi...
http://www.youtube.com/watch?v=NJfmZoYuRVk
(118 szó a szövegben) (982 olvasás)