Már nem divat
Már nem divat
Lám, ma a világon senki sem ünnepel,
angyalok remegnek, s emberek tűnnek el,
halnak a holnapok, égnek a fellegek,
sorsokat átkozok, s ellenük felkelek...
Repdeső imákra senki ma nem felel,
gyűlölet emlője az, ami felnevel,
összetört szellemek ragyognak színesen,
s mily erényt osztanak, ránk szabva mívesen!
Haldokló nemzetnek hőse nem énekel,
egy nemes gondolat ma úgysem férne el
fügefa levelű öltözetünk alatt,
szeretet, becsület ásított, s elszaladt...
Őseink erénye ma bizony nem divat,
szomorú ég az, mely hazánkra rávirrad,
kutatjuk folyton az igazság ágait,
s az lábunk alatt már száz éve szárad itt...
|
|