Sárgán búcsút int a diófa lombja.

Hajnalban ködöt szitál és lomha

léptekkel nyirkos párát hint

rám a borongós ősz megint.

Kedvét szegi a Nap a hűvös mának.

Elillan nyomtalan feltörő bánat,

harmatcseppen csillan a fény.

Bíborban úszik a remény.