Fagyos markait nyitogatja a tél,
jégcsapszakálla olvad az ereszen,
suhogó ostorral kergeti a szél,
űzi végig vidáman a kertemen.
Fehér bundáját az árokba dobja,
majd elnyűtt pulóverében elszalad,
szendergő virágok szíve megdobban,
ébredeznek a nagy csendes hó alatt.

Nyújtóznak egyet a fák és a bokrok,
lerázzák ágaikról a hideget,
dalol a csalogány, a rigó boldog,
vígan száll didergő háztetők felett.
A langyos szellők hordják a híreket,
-aranykoronáját felvette a Nap-
kék dolmányában lépked a cinege
és kihírdeti: hogy - megjött a tavasz !