A hidak alatt
Lent jártam a pesti hidak alatt,
halkan gördült a víz és álmodón,
hűs szellő borzolta, simogatta,
amerre mentem minden lábnyomom.
Megpihentem az öreg lépcsőkön,
és csak néztem csendesen a Dunát,
ahogy ringatott hátán sok hajót,
hordozott néhány megfáradt uszályt.
Fejem felett szálltak a sirályok,
lábamnál úsztak félénk vadkacsák,
a túlsó parton, a Gellért-hegyen,
arany ingüket vették fel a fák,
A rakpart kopott kövein a szél,
egy hulló falevelet kergetett,
szomorúan nézett felém a nyár,
majd elsuhant a néma víz felett.
|
|