:
Európa görcsei között
Európa görcsei között
számon a nemtudás habzik,
félem a dühöt, a közönyt,
Isten melyikre haragszik?
Nem fordít-e hátat annak,
ki mérget tesz poharába
saját anyjának, apjának
s ocsúdni, eszmélni kába?
És mit fogjak magam ellen?
Fegyvert? Kötelet? Írást?
Drótokra feszített gyermek
átkát és csodálkozását?
Talány vagy Európa! Látlak
önkezeddel tenni pontot.
Rángasd vagy feszítsd a vállad,
testvérnek követelsz pofont.
Pénzedért s pénzeden liheg,
tajtékzik a vád! Nincs imám,
mit befogadna zord kegyed,
és szól a szakállas imám:
Kegyeltje égnek, bőségnek!
Sivatag s tűzvészek rabja
hozzád lásd békével jövend,
legyen Allah akaratja!
És Európa bölcsei közt,
mit valljak magam ellen én?
Átkozom mind, ki embert önt,
s trónol a Fönnvaló helyén!
(88 szó a szövegben) (222 olvasás)