Lyra
Pöttyös az ég,
képrejtvény fekete papíron.
A legfényesebbtől indulva
lassan kirajzolódik a lant.
És idelent? Emberképek?
Változó konstellációk?
Talán életutak, események,
vagy helybentopogás.
Mi ketten mit alkotunk?
Van, ami összeköt minket?
Olyan akartam lenni, mint te.
Odaföntről pontok vagyunk,
már csak így teljesülhet.
|
|