Büszke vagyok rád fiam,
nagyon-nagyon büszke.
Lelked lett lelkem
homálytalan tükre,
melyben benne van mindaz,
amit adni akartam,
az-az egyszerű szeretet,
mit mosollyá arattam,
hogyha felnőttként
tekintesz vissza,
úgy ragyogjon ajkadon,
mint anyád
régi volta.

 
Maradjon meg mosolyod
akkor is, ha néha,
könnyek gördülnek
a szemránc hasadékba,
mert ha nevetni látlak,
könnyebb lesz az élet,
amit őszezüstbe öltöztettek
a gyorsan múló évek.

 
Csak néhány pillanat az,
mit veled tölthetek,
mert ajándékba adtak
az égi Istenek,
s majdan el kell válnunk ahhoz,
hogy magad uralhasd
önnön saját sorsod,
de bármerre visz utad
soha ne feledd,
anyád útja marad az,
mi felfelé vezet.