Nincs ihletem, mindig így vagyok

ha becsületem kérdőjelezik olyanok,

akiknek ilyen már valóban nincs.

Kiáltanám mocskos, hazug, csaló

de uralkodom magamon. Elhaló

arcom rémíti társaim, de megvívom

harcom a végsőkig, ilyet megígérek.

Társadalomban élek, s nem illik

a fenti szókincs használata. Megfojt

a tiszta szándék, a "jóindulat"

Levegőt! Azt is elszívná előlem

ha tehetné, de azt ingyen kapom,

ha el nem ugrom, s hagyom

nyakamon szoruló újjaikat.

Áh hagyd, többet ér az egészség

mondják az okosok, de a becsület

drága, s ha feszül az dicső ülep,

nem hagyom illetlenül, ha ő tiporta

sárba kincsemet. Igaz, igazságra

csak intenek, legyintenek, s csak

népmesében derül rá világ

De remélem kibirom, míg e féreg

foga rág, s elpusztul ő maga.

Legyen ez az ő baja