:
Bizony, kísért a múlt,
s ahogy kigyúlt arcod
látom, nem hagy érintetlen.
Ember szól a sorok közül,
szenvedő, esetlen, s néhány
keresetlen gondolat, mit ad
Neked ez éteri kapcsolat.
Téged is keresett, de hol,
a múlt századnak elején,
hol van már ez a legény?
Teste alant, rajta hant,
de szelleme velünk, s mi,
kik együtt szenvedünk,
vérei. Ugyan nem proletárok -
de az árok igaz - hazai ugar.
Váll a vállhoz, kitartani - írta
Ady Neked, s nekem kedvesem.
Szavait nem feledem!
(88 szó a szövegben) (883 olvasás)