Korlát
"Furcsák a fények a vason".
Rajta ül a por: vastagon.
Korlát - távolba tűnőn vezet,
Feljutunk-e erre emberek?
Lépésenként, magasabbra,
Míg izzik, addig üss a vasra!
"Rozsda marja, nem ragyog"
Én csak egy magyar vagyok.
Lefelé csúszik nemzetem,
Elhagyófélben a kedvesem.
Csak a végén ne ess hasra!
Míg izzik, addig üss a vasra!
"Fényesebb, a láncnál a kard"
Rozsda marta, tehát vakard,
Csiszold, fényesítsd tovább,
Míg megcsillan, ne add alább!
Igazi vezetőt a bakra!
Míg izzik, addig üss a vasra!
S a csúcson, padlástérben már,
Rájössz: nem más vagy: szamár.
Rávettek, kihasználtak itt,
Levered cipődről a kutyagumit,
Tudod, nem jutsz ötről a hatra,
Míg izzik, addig üss a vasra!
|
|