Túlélők
Hisz azok vagyunk,
Két rendszer megtapasztalói..
Megizleltünk régit, újat,
Nem lettünk senki talpnyalói.
Születésünk után néhány évvel
Tankok dúlták Budapestet
Pincében éltünk néhány napot
Homlokunkra jelet korom festett.
Vörös nyakkendős úttörőkként
Hittünk igazat és szépet
Még nem különböztettük meg
A történelmet, s a meséket…
Munkába állva épitettünk:
Cél lett - az új mechanizmus
De lelkünkben ébredezni kezdett
A kétely és a cinizmus…
Egyesek már a pártba léptek:
"Tegyünk többet, ha tehetünk,"
De nem lett gazdagabb az ország,
Hogy fejlett szocialisták lehetünk…
Majd kopogtattak a 80-as évek
S velük a másképp gondolkodók
Ellenzéki kerekasztal, s
Vizlépcsőt akadályozók.
Mondtuk a Tavarisoknak:
"Elvtársak vége, hátra arc!"
Ott hagytuk a szovjet piacot,
Nem folyt immár érte harc.
A munkát sokan elvesztették,
Kevesebb lett a léhűtő.
De rájöttünk: igy is mi tartjuk őket,
S sokkal több az ügyeskedő…
Elmúlt a taxis blokád is
Történész kormány majd letűnt
Csak Horváth mutatta részegen
az ablakban a V-betűt…
Pivatizálódott az ország
Megszűnt sok gyár, s számos üzem.
Most bontják a bakter házát,
Hol ő egykor piros zászlóval üzent.
Megszűnt ipar, lett autópálya,
Közel a tenger, nem kell Balaton!
Bizony nagyot fejlődött a világ.
Nincs, csak egy szuperhatalom…
Maroktelefon és lakás is van,
mindent megkaphatsz, csak pénz legyen!
Ha mégis nehézségbe jutnál,
Tovább segit a bank, de rendesen…
Hogyan lehet, hogy mégsem teljes
Ez új paradicsom nem örömteli.
Túl nagyok lettek a tétek,
Milliók vannak, kik helyüket nem lelik
Mit ér ma mégis pajtás
A régi szocializáció?
Becsületed a szögre vágod,
S elsöpör új generáció!
50 felett az élet veszélyes.
Már gyengül egykor erős karom.
Igy hát visszasirom a múltat,
S nem ezt a globalizációt akarom...
|
|