Cím: Gondoltam merészet...
Szerző: bla - Hárs István
(01-31-2009 @ 12:48 pm)
:
Kedves Ábránd, Te, nővére Álomnak,
most, hogy vége szilveszteri bálomnak,
s a mámornak, mi sajnos vele jár,
figyelmeztetlek, a boldogság - bár
szükséges célul kitűzni -, csak pillanatra
tetten érhető, s ez bizony érthető.
Hisz nem lenne csúcs völgyek nélkül,
ahogy férfi sem, ha hölgytelen vénül,
nem érzi ritmusát a létnek, mit Ti adtok,
s persze közben kaptok is, ha bírtok.
De elkalandoztam a tárgytól, tehát mától,
az új évben a boldog percek mellett,
legyenek dolgos, de eredményes tettek,
hétköznapok, mit értékükön kezeltek.
S akkor nyugton hajtom le párnára fejem,
adom át magam - nem veszedelem! - Álomnak,
Ábrándnak, kit nem nevezhetek páromnak.
(88 szó a szövegben) (945 olvasás) 
|
