Vad szél tomboló vihar tép és fel kap, elrepít mindent mi a haragos útját állja. Ág reccsen, fák dőlnek nyomában a múló élet felett. Űzött vad keresi menedékét, hol lelhet védelemre, Dühöngd ki magad szél add ki haragod, s majd ha elcsitulsz csend és béke lesz a tájon, madárdal szál majd szellő szárnyon hirdeti boldogságom új élet fakad e világon.
