Ha majd a fájdalom csitul
Ha majd a fájdalom csitul
Nem akarok mást,
csak elfogadni a csendet.
Hallgatni, ahogy a madarak énekelnek,
érezni a nap simogató melegét.
Csak a nyugalmat ne tépje semmi szét!
Akarom a holnapok szépségét,
és megérteni miért rótta rám,
e kegyetlen sorsot a lét.
Hiába mormolom naponta imám,
tudom magamra maradtam,
bár nem az én hibám.
Fájó, keserű szívvel elfogadtam,
zaklatott lelkemben a harag,
már csendesül, nem dúl már oly cudarul,
egyszer majd a fájdalom is elcsitul.
Békéscsaba
2014
|
|