:
Kedves Feri! Élsz még az emlékeinkben! Gyakran gondolunk rád. Munkásságod nem telt el hiába. Sokan emlékeznek azokra a varázslatos percekre, mikor a kezed járt és a lelkek teltek meg fantasztikus energiákkal. Pedig már eltelt néhány év a temetés óta. Ismét felteszem ide a megemlékezést kis kiegészítéssel... Gyógyító kezek
Ha hozzád értek, kissé megremegtél, azt érezted, hogy valamiféle gyengéd hullám végigfut rajtad, és átadod magad ennek a kellemes hullámzásnak. Hagyod, hogy hasson mindez a görcsös, begubancolódott ideghálózatodra. Elterülsz a fotelban és nem bánod, mit is tesznek azok a sugárzó, lágy párnázatú, puha ujjak. Azok megragadják az egyik lábad,végigtapogatják, alaposan megmunkálják a talpaidat, minden jelentős pontjaikat megvizsgálják és, ha találnak gyenge pontot, betegség jeleit, ott elidőznek, eltüntetik az energiaáramlást akadályozó gátat és haladnak tovább. Ez a gyengéd talpmasszázs teljesen ellazít vagy felfrissít... És nem bánnád, ha tovább tartana ez a csoda...
Varázslatos kezek! Gyógyító kezek! Test- és lélekgyógyító kezek!
Sokunk számára felejthetetlenek!
Ferenc! Fiatalon itt hagytál bennünket, kedves gyógyítónk, barátunk. A kis városunkban sok embernek segítettél, hogy egészségesebbek legyenek, önzetlenül, szeretetből. De te nem tudtál megbirkózni a saját súlyos szívproblémáddal, váratlanul elragadott a halál. Arcod vonásait, bölcs szemvillanásaid örökre emlékezetünkben maradtak. A gyógyító kezeid lenyomatai felbecsülhetetlenek számunkra.
Munkanap volt, mikor temettek. Ennek ellenére sokan, nagyon sokan búcsúztattak a felsővárosi temetőben.
(225 szó a szövegben) (901 olvasás)