Cím: Nem mindig öröm a költözés
Szerző: Julianna - Nyilas Istvánné (Mayer Edit
(05-26-2009 @ 02:44 pm)
:
1.
Ha ez a fióka gyerek kislány lett volna, úgy potyogtak volna könnyei, mint a zápor eső. De ő fecske kislány volt, és csak a bánatos tekintete közölte testvérével, hogy szörnyű fájdalmat érez amiatt, hogy nem szállhat a nádas felé, hol gyülekeznek a füsti fecskék. Ők érzik a hideg tél közeledtét, nagy és nehéz útra készülnek, a messzi Afrikába.
- Én meghalok, - gondolta a kis fecske, - ha itt hagynak engemet!
Testvérkéje kint repkedett, csőrével ütögette az ablak üvegét, de hiába.
Magasban szállt egy fecske sereg a nádas felé. A testvérke még egyszer betekintett a helységbe, hol a párkányon feküdt a kis Füstike, azután felszállt a többi fecskéhez.
Füstike egyik lába be volt kötve, a szárnyai is megsérültek, mikor kiesett a fészekből. Szerencsétlenségére arra sétált a házi Kandúr, nyomban megkaparintotta a kis madárkát, és ki tudja, milyen folytatása lett volna a dolognak, ha a kis Piroska nem szalad ki a házból és nem menti ki a kis fecskét a macska körmei közül Jaj, még rágondolni is rossz!
Este Piroska apja közölte, hogy ez a fióka igazi füsti fecske, értékes madár. Piroska azt is megtudta, hogy a fecske nagyon hasznos, mert elpusztítja azokat a szörnyű szúnyogokat, a szántóföld kártevőit is
Egy anya sem gondozza csecsemőjét jobban, mint ahogy Piroska a madárkáját ápolta és gyógyította a hosszú tél folyamán. Ahogy közeledett a tavasz, Füstike (így szólítgatta a kislány a fecskét) erőre kapott, már egészen kifejlett fecske lett.
Március végén a kislány észrevette, hogy Afrika felől térnek vissza a vándormadarak. Egyszer arra ébredt, hogy valaki kopog az ablakon. Mintha egy fecske ide-oda repkedett volna, azután eltűnt. Álmodta ezt Piroska, vagy tényleg a Füstikéért jöttek?
Piroska és édesapja később kimentek az udvarra, kivitték a Füstikét is. Észrevették, hogy az eresz alatt két fecske szorgoskodik. Elrepülnek, visszajönnek, valamit mindig hoznak a csőrükben. Javítják az elvonuláskor elhagyott fészket.
- Apa,ugye már meggyógyult a fecskénk lába?
Megszabadították Füstikét a mankótól. A madár mintha erre várt volna. Sebesen felrepült, csatlakozott a magasban repülő fecskékhez. Piroska integetett.
- Sok szerencsét, madárkám!
Kis idő múlva egy fecske körözött az udvar felett, reptében elkapott egy legyet és eltűnt. Füstike volt? Ki tudja. Piroska megszerette a fecskéket és szabad perceiben az eresz alatti lakók életét kísérte figyelemmel. Milyen jó, hogy madaraink visszaköltöznek tavasszal és itt rakják fészküket!
2.
- Kovács Géza, miért késtél?
- Mert gyalog jöttem.
- Géza,elégedetlen vagyok veled. Nincs kész a házi feladatod, nem tanultál, késtél. Jöjjön be holnap édesapád.
- Nem jöhet, elköltözött. Felpakolt a biciklimre és elhajtott mérgesen.
- Hová költözött?
- Nem tudom.
A hátsó padból egy hang:
- Hi-hi-hi! Én tudom.
- Mit mondtál, Norbi?
- Tanárbácsi, a Géza apját a parkban láttam. Ott sátorozik a bokrok közt.
Géza nem hallgatta tovább a sértő megjegyzéseket. Sietősen bepakolt a táskájába és szó nélkül távozott. Otthon a könnyező anyját találta.
- Anyu, miért ment el apu?
- Összevesztünk. Meggyanúsítottam, de kiderült, hogy csak pletyka volt az egész, semmi nem igaz. Megsértődött, megharagudott és elment.
Géza felöltözött és indulni készült.
- Hová mégy, fiam?
- Egyik barátomhoz tanulni.
De nem oda ment. Irányt vett a park felé. A part végében egy patak folydogált. Sűrű bokros rész. Rendes látogatok ritkán tévednek ide. Itt talált menedéket a vérig sértett apuka. Itt talált rá a fia.
- Apa, jöttem a kerómért.
- Itt a biciklid, menj haza.
- Te is gyere. Anya sír, sajnálja, hogy megbántott téged. Gyere, nagyon sír és vár.
Másnap Géza megjelent az osztályban időben. A házi feladatai is rendben voltak. Édesapja segített a matekfeladatot megoldani. Jó, hogy visszaköltözött!
3.
Három kiskorú ijedt szemű kisgyermek, zokogó édesanyjuk, idős asszony tolószékben. Előttük egy kiégett családi ház. Tehetetlenül topogó férfiak. Távozó tűzoltók. Rendőrautó. Néhány kimentett bútordarab. Végre megérkezik a teherautó.
- Hová költözünk, mama?
- Nem tudom. Talán a középiskolai kollégiumba...
- Anyu, éhes vagyok!
- Anyu,fázok!
- Anyu, pisilni kell!
- ...
(634 szó a szövegben) (988 olvasás) 
|
