Cím: Számadás pillanata
Szerző: Julianna - Nyilas Istvánné (Mayer Edit
(05-22-2012 @ 08:09 pm)
:
- Józsi, figyelj rám! Kómában vagy, de úgy hallottam, ilyenkor is lehet kapcsolatod a külvilággal és talán felfogod azt, amit mondok neked. Fel kell ébredned, nem teheted azt, hogy drága anyukádnak, az én testvéremnek oly sok bánatot okoztál és ezután távozol e világból. Édesanyád megfogadta, hogy feltétlenül meglátogat. Nem lesz könnyű útja Szabolcs megyéből Szolnokig, de eljön. Te vagy az egyetlen fia az öreg beteges szülein kívül. Józsi, fel kell ébredned! Nagyon fáj, hogy ide jutottál. Részeg voltál, verekedtél, alul maradtál. Egy évvel ezelőtt hoztalak ide, segítettem neked munkát szerezni, nálunk megszállhattál. Minden meg volt ahhoz, hogy segíts édesanyádnak, hogy jó úton haladj tovább, hogy emelt fejjel látogasd a faludat. A jellemtelen haverjaidnak erősebb volt a hatásuk, mint az enyém, a családomé. Elismerem, én is, mint nagybátyád hibás vagyok. Nem mindig tartottam a szemem rajtad. Sajnálom. Józsikám, ébredj fel, édesanyádat nem keserítheted tovább! Be kell számolnod a haszontalanul eltelt esztendőről! Józsi, ébredj!
----------------------------------------------------------------
HÁROM HÓNAP MÚLVA:
- Józsikám, nagy öröm, hogy magadhoz tértél. Itt van egy lelki fájdalomtól megtört asszony. - Édesanyám, édesanyám, magamhoz tértem, örülök neked, bocsásd meg az esztelen viselkedésemet, mióta elmentem otthonról, bocsásd meg, hogy eddig csak szomorúságot okoztam neked. Itt van a várt pillanat...
(195 szó a szövegben) (833 olvasás) 
|
