| Küzdőtér |
|
|
|
Cím: Karácsony előtt
Szerző: Julianna - Nyilas Istvánné (Mayer Edit
(12-20-2019 @ 01:05 pm)
:
A férjem meghozta a menyezetig érő fenyőfát. Öten fogunk ülni a karácsonyi asztalnál, Máté egyetemista fiam, lányaim Anikó és Anita meg a férjem. Imádjuk a gyerekeinket. Máté ragaszkodik az apjához, sok közös témájuk van, az ő szakmáját fogja folytatni, a lányok szeretnek tevékenykedni velem a konyhában, miközben jókat diskurálunk. Anikó egy csinos szőke lány derékig érő sima hajjal. Anita hosszú hullámos fekete hajjal, széparcú kedves lány.. Anita története következik. Akkor a tanévkezdés egészen más volt, mint a többi eddig . Új iskola épült fel a városka központjában. Osztályfőnök lettem egy ötödik osztályban. Ez az első osztályfőnöki órám. Izgalmas pillanatok, minden új, mindenki, a tanulók is újak, különböző iskolákból jöttek... Beléptem az osztályba, a anulok felálltak. Onkénytelenül mosolyogtam. A gyerekek is visszamosolyogtak, kórusban üdvözöltek. Mindenki kíváncsian figyelte a padtársát meg az osztály többi tanulóit. Ismerkedtünk. Csinosak voltak a gyerekek, ünnepélyes ruhákban. Boldogan meséltek a nyaralásukról, az utazásokról, a családjukról. És végül nekifogtak az írásbeli feladathoz. Be kellett számolniuk, hogyan készül a család a karácsonyi ünnepekre. Csendben gondolkodtak, dolgoztak. Járkáltam a padsorok közt, figyeltem a gyerekek írását. Volt, aki rövid idő alatt teli írta az oldalt, volt, aki belekezdett a fogalmazásba, de most nézte az ablakot és gondolkodott. A hátsó padban egyedül ült egy kislány. Ő csak ült. Észrevettem, hogy könnyesek a szemei. Valahogy különbözött a többi tanulótól. A ruházata elég szegényes volt, egy narancsszínű kardigánja egy-két mérettel nagyobb volt, nyilván örökölhette egy idősebb gyerektől. Nem akartam az órán zaklatni, de mikor kicsöngettek, kimentem vele a folyósóra és próbáltam beszélgetni. Nem sokat tudtam kiszedni belőle. Hamarosan beterveztem egy családlátogatást Anitáékhoz, így hívták a kislányt. Egy szombati napon bekopogtam hozzájuk. Az iskolától nem nagyon messze laktak egy földszínti lakásban. Egy idős cigányasszony nyitott ajtót, udvariasan beinvitált, leültetett, még egy üveg kolát is meg egy poharat elém tett az asztalra. Feltettem neki a kérdéseimet. Hozzáfogott mesélni. --A fiam egy magyar lányt vett feleségül. Pár évig szépen éltek, szerették egymást, egymás után 4 gyerekük született, Anita a legkisebb. Akkor kezdődtek a bajok, mikor a gyerekek anyja elment dolgozni a gyárba. Ott összejött egy fiatalemberrel és megcsalta a Gergőmet. Gergő inni kezdett, a munkáját elhanyagolta, a tulaj hamarosan ki is rugta. A három gyerek szétszoródott az országban, nem tudok semmit róluk az apjukról se tudok semmit, csak annyit, hogy egy nővel él. Anita nálam maradt, ketten valahogy eltengődünk. Saját jövedelmem nincs, néhány családhoz eljárok takarítgatni... Anitát gyakran meghívtam hozzánk. megbarátkozott a nyolcadikos Anikó lányommal. Jó barátnők lettek. Hamarosan egy család lettünk...
(412 szó a szövegben) (138 olvasás) 
|
[ Vissza: Julianna - Nyilas Istvánné (Mayer Edit | Művek listája ] |
|
|
|
|
|
