Józsi bácsiéknak, a fenti szomszédnak     van egy kis nyaralójuk  a Tisza partján.  Egyszer   megbeszélték  a  nagyszüleimmel, hogy egy hétre  a Mamám, a Papa és én leköltözünk a nyaralójukba.  Mikor   alkalmas lesz, Józsi bácsi is  lejön  kerékpárral és   ketten a Papával elmennek horgászni. Mindketten  nagy ho-ho-horgászok voltak.

Vasárnap volt.  Azzal telt  el a nap, hogy készültünk  az útra.   Nagymama sütött,  főzött, nehogy   éhezzünk   nyaralásunk  közben. Hétfőn indultunk a korai busszal. Józsi bácsi felesége a Marika néni  kísért el, ő  elmondott  minden  szükséges  dolgot, átadta a kulcsot és hazautazott.

Jó idő volt  hétfőn,  fürdéssel, napozással töltöttük  az időt.  Későn visszajöttünk  a házba, meg is éheztünk, elfogyasztottuk   az  ebédet,  amit  a Mamánk készített előző nap, azután pihentünk, tévéztünk. Hiszen itt  minden  volt ebben a kis  házban,  tévé készülék is, úgy,  mint egy  városi  lakásban, csak  minden kicsi méretű.

Kedd.  Későn keltünk,  mert  hétfőn este sokáig kint ültünk és  gyönyörködtünk a   tiszta csillagos égben,  a körülöttünk lévő  zöld  környezetben. Este   ebben  a gyenge megvilágításban  a magas  fák  is  rejtelmesnek néztek ki.  Elsőnek  Nagyapa  álmosodott  el.  Lefeküdt  azzal, hogy  következő nap Józsibával mennek horgászni.  Reggel  el is  mentek, csak  sötétedéskor jöttek vissza  azzal, hogy  csak  apró halhoz  volt  szerencséjük, azokat pedig  visszadobták a Tiszába.  Mama és én    lementünk  a partra, élveztük a vizet és a napozást egészen naplementéig.

Szerda.  Megismerkedtünk  a szomszédokkal.  Az ő házuk sokkal  nagyobb  volt, mint  a Józsi bácsiéké.  Ott is  volt  minden, csak nagyobb méretben. A ház  magas oszlopokon állt, ha  kiöntött  a  Tisza, hozzájuk nem  ment  be a víz. Marika néni szokott mesélni  az üdülői  szomszédokról. Pista bácsi és Mártika néni   az évnek  nagyobb részét   a nyaralóban töltötték. Állítólag  ők   egy  nagyon  gazdag nyugdíjas házaspár.  Jelenleg  velük  volt a 10  éves  Karcsika unokájuk is. Mi   hamar  megbarátkoztunk   Karcsikával és  birtokba vettük  a csodálatos  Lego  játékot.

 Csütörtök. . Nagyapa  korán eltűnt a házból.  Disznóvágásra volt meghívva  egy közeli tanyára.  Késő délután jelent meg  egy  nagy-  nagy  tállal.--Anyukám, ebből holnap főzünk egy bográcsost. Józsibá meg  a felesége is  eljönnek az estebédünkre. .Hát  a Mamánknak volt  elég dolga.  Késő este  volt, mire befejezte  a  húsos tál intézését.-- Adok majd én   Nagyapádnak  a fejére. Összesen  egy kis  lábosra  való  hús lett, amit  a bográcsozáshoz fel lehet használni.  Hozott nagyapád ide  egy  tál  szart és még  vendéget  is hívott  hozzá!--mérgelődött a Mama.

Péntek. A bográcsos  elmaradt, de  a férfiak elmentek horgászni. Nemsokára  meg is jelentek egy  nagy ponttyal és kisebb kárászokkal.  Pár nap múlva  a Nagymamám mosás közben megtalálta    a számlát a  halak vásárlásáról.  Ugyanis  az üdülő közelében volt egy  halas bolt. Marika néni Márti  nénivel  ügyködtek  az  udvari  nagy  asztalnál,  készítették a finom  Szegedi halászlevet. Hát az tényleg  nagyon  finomra sikerült!   Este nálunk  dinom-dánom  volt. A szomszédok is hivatalosak voltak. Előkerült   Mamának az isteni pogácsája is,  amit  még  Szegeden kreált.

Szombat.  Esősre fordult  az idő. A szomszédék  meghívtak  bennünket ebédre.  Átmentünk.  A férfiak egy kis  műhelyben  társalogtak mindenféle ipari dolgokról, kortyolgatták közben a söröcskét.  Mi Karcsikával jól elvoltunk,  építettük lego  elemekből a tornyokat, a hidakat.  Közben hallottam, hogy   Márti néni mutogatja  Mamámnak   a házat, dicsekszik  azzal,, mi mindenük van. Megsajnáltam a  Mamát, mikor  Márti néni  elmondta, hogy teli  van  az ő kamrája  sok  füstölt  finomsággal. Mamám  sajnos nem tudott semmivel  dicsekedni, most teljesen üres az otthoni   spájza. Erre én  kiálltam elébük:.-- Az én Mamámnak sok  kolbásza  csüng  a kamrájában. Ha bemegyek  oda, csak  úgy ütögetik a fejemet!!Láttam, hogy   Mama elégedetten  mosolyog.

Vasárnap.   Ismét napos idő lett.  Fürdés, napozás lett betervezve. Kellemes nap ígérkezett,  lett volna,  ha  a Papámmal nem  történik egy kis "baleset".  Adtam a Papának egy  tejkaramellát. A  Papa pedig  beleharapott   a kivehető fogsorral, és mikor  a Papa  kivette szájából a fogsort,  az beleesett   az  aknába.  Órák teltek el, mire  a  Papám  kimerítette egy bögrével a sáros  talajt és végül  megtalálta  a fogát. Azóta is  tréfálkozunk ezen az eseten. Hétfő.   Vége lett a nyaralásunknak. Készülödtünk haza, csomagoltunk, takarítottunk.  Érzékeny búcsút vettünk az új barátainktól. Mi  meg is könnyeztünk  Karcsikával. Megígértük egymásnak, hogy ez a találkozó nem  az  utolsó , találkozunk.  

  Elindult a busz a városba. Jó is volt  már találkozni a szüleinkkel, már nagyon hiányoltunk őket, ők is bennünket.

-- Kisfiam, azért  meséltem   el neked  ezt a történetet, mert számomra  emlékezetes  ez a hét   a nagyszüleimmel  és örömmel gondolok azokra  a napokra, mikor együtt lehettem velük.

--  Apuka, és én mikor  látogathatom meg a  Nagyit  és a Tatát?

--Kisfiam, nemsokára lesz a házassági évfordulójuk.  Az ünnepség után folytathatod náluk a faluban a nyaralásodat.

-- Jaj, de jó! Jaj de jó!