Egry Artúr Egyedül

Egyedül

Mint mikor a felvöröslő esti puha fényben

a nyíló violák égnek tompán, izzón és fehéren

pont olyan egyedül vagyok

Mint mikor a folyó szórt smaragd mélysége felett

sötétbőrű vízében tekergő sárkány-lényt rejteget

pont olyan egyedül vagyok

Mint mikor a nyári áradás sodorva terjed

és az elöntött erdőn a halál hanyagul felelget

pont olyan egyedül vagyok

Mint mikor az éppen kihűlt hű hitvesi ágyat

elborítják emlékekből szőtt édes fekete fátylak

pont olyan egyedül vagyok

Mint ahogy egy vagy több elfogott ember csak lehet

amikor a töltött puskacső előtt feltartod kezed

pont olyan egyedül vagyok

Mint mikor minden egyes egyedül maradt magyar

szótalan szívébe magánya egyszerre belemar

pont olyan egyedül vagyok ,

Budapest 2004





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=26358