1526

(a nagy csata)

e napszítta döglött délutánon
izzadtan bűzlő két sereg
a vágóhídon egymásnak
rontó feszülő hentesek

és hozzá
a megbízható halál minden
furfangos eszköze

s a vér szűk ereikben
dobolt vadul

ahogy látták
a földre lehulló testeket
talpuk alatt
alul


(idő)

nem tartott
e perc örökké
a kigyúlt gőzölgő napon
egy időtlen másfél óra
volt csak az élet

s a már holt
merev torz ajkakra
legyeket csókolt az enyészet

s a halál televényt ágyazott
a sásban valahol


(a mészárlás)

kit nem ért a török
sokakat
a mocsár zabált fel magába
Lajos király testét
mély földszakadékban találta
néhány paraszt
amint keresték

ide fúlt lovastul az árva
teljes fegyverzetébe zárva

Tomory Pál levágott fejét
a szultán sátra elé
mint egy bogarat
vagy lepkét

dárdára szúrva tették
szertári kellék
por lepte merev arcát
por lepi azt
ha az arc még

a foglyokból
ezerötszázat,
ó jaj
ezerötszáz fegyvertelen
élő embert
a
győztes seregek
szemeláttára
lefejezték


(népirtás)

az ellenség,
a mi eléje került,
azt felégette
elpusztította
nem kegyelmezett

sem nemnek,
sem kornak,
sem vallásnak,

senkinek senkinek

a csecsemőket
a szerencsétlen anyák
elevenen ásták a földbe,
hogy sírásuk
el ne árulja őket

ott fulladtak meg

Pilis-Maróton
a 25,000 magyart
családjaikkal együtt
egy szálig levágták

Budapest 2004