"Mint őrült, ki letépte láncát"

Ülök itt egymagamba

Akár egy maharadzsa

Körülöttem ülnek a gondolatok

Míg babérkoszorúkat fonogatok

 

Béke és nagy csend honol

Lelkembe öröm karol

Elmémben ütemesen ver a tam-tam

Győzelmi játékát már úgy akartam

 

Mert igen én már győztem

Félelmem levetkőztem

És most szárnyak nélkül, mégis szárnyalok

Aki elém kerül, arra támadok

 

Semmi sem lehetetlen

Szabadságom féktelen

Eszmeiségem csúcsán a magasba

Veled elme mindig ott fent maradva!





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=26432