Cím: A kutyák
Szerző: alberlaci - Alberczki László
(03-27-2015 @ 11:49 pm)
:
A postásunk éli a munkások mindennapját, levelet, ujságot oszt, de az életét megkeserítik a kutyák. Tekeri a biciklijét, de ha megáll egy pillanatra, egy Foxi lábon harapja. Bár csak ez az egy kutyus volna, de a többi már, az utca sarkon várja. Egyszer csak látja, hogy szembe jön a Kéménykotró barátja, csak úgy fut a kerékpárja. A kutyák is az út túlsó oldalára mennek, és a kormosképű után erednek. De hirtelen megtorpannak, mert egy gyönyörű autót látnak. Egy úrféle ül benne akkora a feje, hogy hordónak símán beillene. Kezébe paksaméta, mert ő az Adóhatóság talpnyalója.A kutyák is érzik, hogy ez az ember nagyon gonosz lehet, megtesz minden rosszat, amit csak lehet.
Egy fiú Puli, éppen az autó kerekét locsolja, ezért az adóellenőr mindennek lehordja. Még "dögnek " is nevezi, ezt a többi kutya jó szemmel nem veszi. Mérges már az Uszkár, és a sok kis véreb, " ezt a szép kis öltönyt leszakítjuk végleg." Az öreg Bodri adja a parancsot, " gyerünk, kapjuk el most, ezt a nyakkendős alakot. " Nevet most mindenki, aki ilyent lát, egy adóellenőrt, kergetnek a kutyák. Szalad ő a park irányába, hátha ott majd sikerül felmászni egy fára.
A Pincsi kutya lemaradt, mert rövid a lába, és a paksamétát a földön találja. Felveszi, majd az egérre bizza, és fut tovább, ahogy a lába birja. Boldog a kisegér, " látom mostmár nagyon fontos vagyok, ki más rághatna szét, egy komoly iratot.
Az ellenőr nem bir fára mászni, mivel a nyakkendője beakad egy gallyba, ő meg berepül a rózsa bokorba.Szakadt a ruhája, reszket keze, lába. Lapul a bozótba, a túloldalon egy Pittbull néz rá mosolyogva. Ez a nap nagyon elvette a kedvét, ha ezt élve megússza, a kutyák nevét imába foglalja. Ha tudnák a kutyusok, hogy korrupt is vagyok, gondolja, akkor biztosan végem volna. Az estét bevárja, lopakodik a kocsija irányába. Ide már soha nem tér vissza, még az állását is feladja.
A kéménykotrónak nincs már a faluba munka, mert az összes kéményt kikotorta. A szomszéd faluba dolgozik, és azt mondja " itt legalább boldog vagyok, mert nem bántanak a kutyusok. " A postásnak is jól megy sora, fogja kezében nyugdíját, nem kell tekerni a postások kerékpárját.
A kutyusok is megpihennek, egy-egy velőscsont mellett, sokat beszélgetnek. Az öreg Bodri kezdi, " emlékeztek a régi időkre, arra az eggyűgyű adóellenőrre? " Ezen aztán sokat nevetnek, majd mindnyájan hazamennek.
(387 szó a szövegben) (395 olvasás) 
|
