:
Két szíp kík szemedben
a ződ főd tündököl,
krumplik és tengerik szaladnak
szallagban, a mezsgyés határ
vígig nyilallik ameddig
egy nap a lú nígy lába jár…
Ne fílj, ha íget a Nap,
enyhibe takar az alkony,
hazafele harapj a körtibe,
mi ott terem a söviny sarkon,
Huszonnígy nyara szídülök
utánad, otthoni táj,
városi surgyén ha fáj a derík,
akkor nagy í-re nyillik a száj.
Kőtöttem pínzt a városir,
mer’ a falu rígi, szegíny,
most fehír fejjel szűnék álmokat
egy pitar szegletin.
Pínzem, ha vóna, az Ér mentire
kőtöznék vissza, ha vóna mód,
egy pohár jó pájinka mellett
hallgatnék hűsítő csendet,
és ídes otthuni szót.
Vetés 2007-08-02
(84 szó a szövegben) (885 olvasás)
