Fél hajnal
Ahogy megpattintom az ablakot
apró neszek csúsznak át a résen,
szélesvásznú álmok csapódnak a függöny
fehér felére merészen,
egy kevés fény bóklászik céltalan
a résnyi láthatár körül,
nagyokat nyujtózom az elrepült álmok után,
míg kint még szenderül
a holdárnyék bujtatta világ,
a gonosz a másik oldalára fordul,
még csend van, az ostromzár
aprókat csikordul,
a keleti hadak kardéle csillan,
nehéz vért zörög, megkondul
egy megrepedt lélekharang,
Hádész panoptikumában
megszünt a félfogadás,
még csak fél hajnal van
csak később indul a szórakozás.
Szatmárnémeti 2008 08 24
|
|