Keserédes ez az árok,
beleestem, mire várok?
Lenn a sárga föld levében
hemperegve mit reméltem?
Koszos álom kuszaságok,
keserédes ez az átok.
Szerelembe ver a sorsom,
tör a fű, és üt a zord som,
mászni kéne, volna száz ok,
főleg az, hogy nem pofázok
kavicságyas betonon, nyom,
szerelembe vet a sorsom.
Gödörödne ez az éden,
kivesézett televényem
sárvirága, sárga sortom
észrevétlen összeporzom,
verem, árok peremében
menekülne kerek énem.
