P. láza
Álmodott egyet Péter, a szent
ahogy vasárnap templomba ment,
s ahogy előre-hátra lépett
- Megváltom - szólt - e nemzedéket!
Itt az ideje levetni ma;
vasárnap-vásárnap. Jellemhiba!
Mindenki ott volt, így volt okom
felháborodni a boltokon,
- füstölgött kivont adókkal Péter –
majd megmutatom, merre hány méter,
magadra bármi jelképet tűzdelj,
egy lesz fontos: a családi tűzhely! –
…és Péter jött… a Harag napja
lángolt szívében, ő megmutatja,
hogyan kell éljünk, más a holnap
nekünk, eretnek (p)lázadóknak,
nem lesz itt meddő, sorvadt, laza
bolti bóklászás, gyerünk Haza,
s hogy otthon a tűzhely üres, hideg,
azt Péter, a Mentő, nem érti meg,
s hogy adó se jön majd, mára felnőtt
üzletek lesznek zárvatermők?
sem azt, hány munkás lesz felesleges;
majd lesz kinn a Blahán meleg leves...
Harag, Péter,
malaszt, kényszer,
egyszer sem adsz,
nem hogy kétszer,
kiért beszélsz, ha értünk nem,
miért gátolsz a létünkben,
lánc, lánc, üzletlánc,
életünkre fittyet hánysz,
érdekcsoport
lobbisták,
mit kell csinálj,
megmondták,
majd ha mocskod árrá dagad,
kiszámolod gyorsan magad.
|
|