Fekete-fehér
Hepp Béla/aLéb: Fekete-fehér
A világunk fekete – fehér,
kételybe hajlít, fojt a sárba,
az Isten arca lásd, ma földig ér,
és nincsen sem szürke, sem árva sárga,
a világunk fekete – fehér,
a legkisebb közös többszörös
mi egykor volt, várjuk, hogy visszatér,
és hajnalnarancs sincs, sem alkonyvörös,
a világunk fekete – fehér,
ívbe feszült néma sikolya
harlekint szült, és nincsen benne vér,
és nincsen rózsaszín, nincsen ibolya,
a világunk fekete – fehér,
vagy így van, vagy úgy. De Istenem,
fordíts rajta egyet a kedvemér’,
ne hagyd, hogy így maradjon, hogy így legyen.
|
|