Fagysebek
Hepp Béla/aLéb: Fagysebek
Csak a fejemben van már hóesés.
Nagy, kavargó, pillangós vihar
ahogy milljó kis pelyhe verdes és
lassu tánca csendben eltakar,
csak a fejemben van már jégtükör,
döntenem kéne, hogy ezt vagy azt
az énem vállalom, bezár a kör
és volt önmagamra ráfagyaszt.
Csak a fejemben van már vad hideg.
Kristálykínjaim növeszti rám,
jaj, nem kívánom hidd el senkinek
csillagverte hosszú éjszakám,
csak bennem torz a hátráló idő,
csak gondolatban vagy már itt velem.
Hókirálynőm, édes téli nő,
álmaimba szöktél hirtelen.
|
|