A szabadság
nem feltétlenül jár
a test fizikai elrugaszkodásával,
annál előbbre való
a lélek szabadsága,
hiszen gúzsba kötött lélekkel
képtelen az ember szárnyalásra.
A szabadságról nem elég beszélni,
kebledre kell ölelni ahhoz,
hogy elhidd igazát.
A végtelen türelem nem terem szabadságot,
de rózsát sem,
s a rózsa, melynek nem érzed illatát,
illúzió marad,
mégis
láthatatlan tüskéket burjánzik,
melyek véresre sebzik
rabságban vergődő lelkedet.
A lélek szabadsága mindennél többet ér.
Gondold át,
a szabadságnak nem bére, ára van;
fizesd meg,
hogy szabadon szárnyalj –
ne másokért,
magadért!