teljen be e pohár
uram s adjad
ha lehet
holnap is hagyjad
hogy bűnbe essek
oltáridhoz
hordóim közé
épségben lejöhessek
újra érinthessem
véred kelyhét
hordók csapjain
lehűthessem
ujjaim begyét
rajtuk hagyjam sorban
kezeim nyomát
az úrvacsorához
meghívjam a komát
az asztalhoz én is 
közelebb férjek
ha morzsáidból nem is
de véredből részesüljek
hisz
jól ismernek
nem vagyok én más
mint bűnös lélek
szőlőhegyi kocsmás
bocsáss meg nekem
ha a képet ennyire rontom
s szent véredet a hordóból
naponta kiontom
kisértésbe,félek
ne kergess engem
mert naponta élek
testeden s véreden
amikor asztalodnál
már állni sem bírok
akkor ülök
s ahogy így züllök
érzem
nemsokára megüdvözülök