Osszad-osszad
fénykalácsod,
mézzel kevert
tejbe mártsad.

Manna legyen,
égből hulló,
elesettnek
reménythozó.

Osszad egyre
meg ne szűnjön,
alkonyban is
szépnek tűnjön.

Osszad annak,
aki kéri s aki
mindig megigéri,
hogy szívében elülteti,

s ha megnő majd
a fénypalánta,
szeretetként,szeretőnek
vagy koldusnak továbbadja.