Lógnak a fürtökben,
forró vágyai, buja álmai,
a nyárnak.
Szállanak csábosan,
mennyei aromák, repedt héján
a világnak.

Zümmögnek rajokban
mézes tolvajok, édes fokolói
a mustnak.
Csorog ragadósan,
részegítő nedűje, a forrongó életű
mának.

Tombol még erjedten,
lelkek mélyén, gőzös karcosan
a bánat.
Tisztul aranysárgára,
feszes dongákban, a szerelmet ígérő
holnap.