amikor
sírva teszel koszorút a keresztre
és gyújtasz gyertyát szeretted emlékére,
sírva mondod, hogy szerettelek
és mennyire hiányzol nekem,
könnyezve suttogod: -megbántottalak
és szívemből, nagyon sajnálom,
akkor
megérted végre, hogy életünk
sok történése, csupán egyszeri,
megtudod, hogy azt kell siratni,
amit már nem lehet újrakezdeni,
idővel megtanulod, majd lassan,
hogy a sír fölött késő, már hasztalan.
(2010 október)
