Egy kora őszi hideg napon,

a kandalló előtt ülve,

magamat én azon kapom,

ahogyan tekintek a tűzre.

Melegsége besugároz,

bágyasztva az izmaimat,

illő szentjánosbogárhoz,

ahogy szórja a szikrákat.

Félig égett farönkökkel

sisteregve egyre pattog,

előhívott érzelmekkel

egyfolytában viaskodom.

Hipnotikus állapotban

a tűz szépségét csodálom

és ennek társaságában

boldog pillanatra vágyom.

Szunyókálva álmodozom

boldog percek tengerében,

pillanatnyi valóságom

jelenik meg így a tűzben.