:
Szilágyi Ferenc Hubart:
Korsód leszek
Gyújts most élő tüzet bennem!
Korsód leszek, te a borom.
Szomjas vagyok, itass engem,
én őrizlek végső soron.
Szétfolyik, mi nincs edényben,
felissza föld, száraz szellő;
te erőt adsz, pezsdül vérem,
kedvem tőled felszökellő.
Korsó és bor. Vértestvérek,
mindörökké, jóban-rosszban.
Ölellek, mint fát a kéreg,
tüzes nedved bennem lobban.
Én test vagyok, te a lélek,
dús tartalom – remek forma,
ne félj, s veled én sem félek,
együtt lépünk érett korba.
Karimámig ér aromád,
utókornak leszünk minta,
ízed másnak úgy adom át,
mint fürtöt a szőlőinda.
2013. máj. 23.
(131 szó a szövegben) (645 olvasás)